Ha darázsirtás, akkor sosrovarirtás

Elérhetőségeink Hajdú-Bihar megyében:

Tel: 06/70 779 4327
email.:  hb.info@sosrovarirtas.hu

Elérhetőségeink Budapesten és Pest megyében:

Tel: 06/70 779 4317
e-mail.:  bp.info@sosrovarirtas.hu

Darázsirtás! Mit kell tudni a darazsakról?

Darázsirtás ! Országunkban megközelítőleg húsz  darázs  faj lelhető fel. Leginkább előforduló darazsak a lódarázs, kecskedarázs, német darázs és a francia darázs. Szinte bárhol találkozhatunk a fészkeikkel, de leginkább víz közelében szeretnek tartózkodni. Búvóhelyet találnak a fákban, a talajban, de akár építményekben is. Főként emberek környezetében jelentenek veszélyt, általában agresszívak ha közeledünk feléjük,támadásra késztetjük őket.

Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)

A hártyásszárnyú rovarok elnevezés kevésbé elterjedt, de a darazsakat, méheket,  hangyákat  sokan ismerik. Közös jellemző tulajdonságuk, hogy két pár nem túl sűrű, olykor alig eres átlátszó hártyás szárnyuk van, ahol az első a másodiknál jóval nagyobb. Némely családban a szárnyak hosszan redőzöttek és a szárnytövet minden esetben szárnypikkely fedi. A szárnyak nyugalomban laposan fekszenek a potrohon. Kiválóan repülnek. A legtöbbször a fajok többségén elkülönül a fej-tor-potroh. A szájszervük nyalásra-szívásra, folyékony élelem felvételére alkalmas, de a fogas rágói is jól fejlettek. A hártyásszárnyúak ivarosan szaporodnak, de gyakori náluk a nemzedékváltás és a szűznemzés is. Míg a magányos darazsak 10 – 80 petét raknak le úgy a levéldarazsak, társas darazsak petéinek a száma néhány száz, egyes hangyák petéinek a száma pedig több millió is lehet életük során. Fejlődésük teljes átalakulással, azaz a petékből  csoportonként  különböző lárva, majd báb alakul ki. Amiből a végén az ivarérett hártyásszárnyú rovar bújik ki. Túlnyomó többségük szárazföldi, nappali repülő rovar.

Társas redősszárnyú darazsak, valódi darazsak (Vespidae)

külső megjelenésük, általános tulajdonságuk:

A családot  Közép-Európában a  Vespa és a vele közeli rokon fajok Polistinae képviselik. A darazsak a ízeltlábúak (Arthropoda)  törzsén belül, a rovarok (Insecta) osztályába és azon belül is a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe tartozik. A hártyásszárnyúak rendjébe nagyon sok rovar tartozik, de mi most  az úgynevezett redősszárnyú darazsak (Vespidae) családjába tartozó rovarokról fogunk beszélni. A darazsak egyik fő jellegzetessége általában a potrohon található haránt irányú sárga és fekete csíkok, amik első ránézésre is megkülönböztetik őket a méhektől. Testükön szabad szemmel észrevehetetlen apró szőrszálak vannak. Érdekességként megemlítenénk, hogy az Ázsiai lódarázs sebessége elérheti a 40 km/h sebességet is.

A tor és a potroh átmenete erőteljesen elkeskenyedett ez az úgynevezett darázs derék. A redőszsárnyú darazsak népes tábora két csoportra oszlik. Az egyik csoport a magányos élő úgynevezett  Eumenidiák, a másik csoportba pedig a társas életmódot folytató Vespidák tartoznak.

Kolóniájukban felépítésében megkülönböztethetők  a lárvák, a dolgozók, a hímek vagy más néven herék és a királynők. A társas darazsak úgynevezett államokban, egyéves családokban élnek. A fészek bejáratánál őrök állnak, akik csak a fészek tagjait engedik be. A darazsak társadalmában nyár végén több nőstény (leendő királynő) bújik ki a bábból, akik  a hímek valamelyikével párzanak és a tél elől elrejtőznek. Csak a megtermékenyített nőstény darazsak telelnek át, az úgynevezett királynők. Az öreg királynők és a hímek is elpusztulnak. Tavasszal a megtermékenyített nőstény darázs felébred és fészeképítésbe kezd. Saját maga gondozza  és neveli fel a dolgozók első generációját. Ezek, miután kifejlődtek, leveszik a válláról az utódok gondozásának, a fészeképítésnek és a táplálékszerzésnek a gondját. Ezek után csak a család gyarapodásáról gondoskodik és a család összetartásáról.  A sejtek mérete változó  4-5 cm–től akár a 2 méteresig is terjedhet és akár darazsak ezrei is élhetnek benne. Fullánkkal rendelkeznek, valamint képesek mérget kibocsátani. A méreg összetétele nagy mértékben függ a táplálkozási szokásaiktól. Közeli rokonságban állnak a hangyákkal, de még inkább a méhekkel. Kolóniáikban a királynőn kívül dolgozók ezrei élhetnek. A nappali órákban szorgalmasan tevékenykednek, de sötétedésre visszahúzódnak a fészkük védelmébe és itt éjszakáznak. Hibát követ el, aki megbolygatja a fészküket, ez a cselekedet akár emberéletbe is kerülhet. Ilyen esetekben feldühödnek és támadólag lépnek fel.

A lárvák fehérek,láb nélküliek és kifejlődésig a „fészekben” találhatók. A lárvákat többnyire széttépett rovarokkal táplálják. A fészket sejtek alkotják, minden sejtben peték találhatóak, majd a sejtekből kikelnek és körülbelül 45 nap alatt, rendszerint a nyár elejére kifejlett dolgozókká cseperednek.

Szájszervüket tekintve egy pár erős rágó, valamint nyaló-szívó szájszervük van.

A darazsaknak több fajtáját különböztetjük meg, ezek között akad egy pár védett faj is (pl: tőrös darázs).

Eumenidák:

A csoportot képviselő ragadozó életmódot folytató hártyásszárnyú rovarok ivadékaik számára hernyót, álhernyót, bogár lárvákat hordanak fészkükbe, melyet először megbénítanak szúrásukkal, majd előfordul, hogy a méreg egyenletes eloszlása miatt még rágójukkal át is masszírozzák áldozatukat.  A petét a zsákmányszerzés alatt helyezik el a fészekben és ügyelnek rá, hogy az áldozatuk bőre ne sérüljön meg. A magányos redősszárnyú darazsak építési készségük jellemzően igen fejlett. Közép-Európában több faját tartják számon. A nyeles gömböcdarázs (Eumenes pedunculatus) 11-14 mm nagyságú, gömbölyded torú rovar. Ivadékainak vékony falú, köcsögszerű fészket épít agyagból, melyet felülről zár le miután a petét és az élelmet is elhelyezte a fészekben.

Darazsak fajtáiról egy kicsit mélyebben:

A darazsak redős-szárnyú rovarok, úgynevezett társas rovarok. Közel 4000 faj tartozik bele a sárga fekete rajzolatos rovarokból. A darazsak főleg a trópusokon terjedtek el, de hazánkban is megtalálható jó néhány kozmopolitán faj, körülbelül 20 fajt tartanak nyilván.

Hétköznapi értelemben mikor darazsakról beszélünk zömmel a valódi darazsak (Vespidae) családjába tartozó rendszerint sárga-fekete rajzolatú társas darazsakról beszélünk. A hazánkban élő valódi darazsak ragadozó életmódot folytatnak, erős fejlett rágó szájszervük és a méhekéhez nem hasonló kampós fullánkjuk van, amit többször is tudnak használni. Ez a hír sem nekünk, sem a méheknek nem jó. Hazánkban jellemzően csak pár faj emelhető ki, aminek az irtásával nagyon sok kellemetlenségtől megkíméljük Önöket. Közönséges kecskedarázs és a német darázs testfelépítését tekintve nagyon hasonlóak. A dolgozók 10-15 mm, a hímek 15 mm míg a királynők a 20 mm hosszúságot is elérik.

Lódarázs hossza 17-24mm (dolgozók)  24mm (herék)  25-35mm(királynők)

Védett darazsak:  óriás tőrösdarazsak (Megascolia maculata flavifrons) 20-40mm hosszúak

Egy pár fajt még megemlítenénk részletesebben is.

Polistinae alcsaládba tartozó darazsak néhány faja él Magyarországon. Ezek közül említésre méltó a:

- karcsú francia darázs (Polistes gallicus)

–  padlásdarázs (Polistes nimpha):  1-1,2 cm es nagyon hasonló a francia darázshoz (Polistes gallicus). Padlásokon megtalálható, de a sík- és a dombvidék száraz, meleg gyepjein is fellelhetőek. Hazánkban az egyik leggyakoribb polistes faj. A sejtek száma 200-300 és a lakók száma meghaladja a 100 darabot. Az imágók gyakran látogatják a Mezei iringó (Eryngium campestre), vagy mezei ördögszekér és a  mezei aszat (Cirsium arvense) virágait.

– déli papírdarázs (Polistes dominula). ). 11-18mm –es nagyságúak. A nőstény csápja narancssárga , míg a hímé sárga, az arccal együtt és a végén meggörbül. A potroh előrefelé keskenyedik. Jellemző rájuk,hogy általában nyitott egylépes fészket építenek védett helyen, ahol a hatszögletes sejtekben a darázslárva fejjel lefelé helyezkednek el.

-Vespinai alcsaládba tartozó darazsak közül említésre méltónak találtuk a kecskedarázs (Vespula vulgaris), aki fészkében egymás felett több emeleten keresztül is sorakozhat a lárva nevelésre szolgáló sejtek. Fészkét kívülről zártnak építi, csak a külső fal bontása után tárul elénk a sejtes belső tér.

-Szögletesfejű darázs (Dolichovespula media) hasonló fészket épít mint a kecskedarázs (Vespula vulgaris), de a fészeknek jellegzetesen csíkos a mintázata.

-Erdei darázs (Dolichovespula sylvestris) a zárt tereket részesíti előnyben a sejtek építésénél, ezért erdőben fa odvában kisebb zárt terekben és föld alatti üregekben is előfordul.

-Szász darázs (Dolichovespula saxonica)az erdőket részesíti előnyben, de a padlásokon is megtalálható. 2-3 lépből álló kis fészket épít, rovarokkal,pókokkal táplálkozik

-Norvég darázs (Dolichovespula norwegica) A szász darázshoz hasonlóan fészkét ő is erdőben építi.

-Német darázs(Vespula germanica, Paravespula germanica) A hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe tartozó német darázs hazánkban talán a legagresszívabb képviselője a darazsaknak. Zömökebb testfelépítésével és első potrohán található jellegzetes rajzolattal kitűnik a többi darazsak közül. Összehajtott szárnyait a test két oldalán figyelhetjük meg nyugalmi állapotában. Közeli rokonságban állnak a méhekkel fullánkjuk és mérgük is van. A méreganyag összetételét nagy mértékben befolyásolja a táplálkozásuk. A kutatások alapján feltételezhetjük, hogy a fehérjefogyasztó darazsak mérgének toxicitása veszélyesebb, mérgezőbb. A méreg összetételét vizsgálva megtalálhatunk benne  acetilkolin-t , mely a méreg legnagyobb részét alkotja, valamint alacsony molekulatömegű anyagokat is fellehetünk benne, mint a hisztamin, dopamin, szerotonin, kinin, noradrenalin. A vizsgálatok kimutatták még bennük a nagy molekulatömegű enzimek jelenlétét is, amiket a kolineszteráz, foszfolipáz-A és -B, hialuronidáz, proteáz és poliszacharidok alkotják. A darázs csipése ezért nem allergiás emberre is veszélyt jelenthet. A méreganyag bejut a kötőszövetekbe, ahol gyulladást okoz. Lakóhelyük föld alatti üregekben, faodvakban, padlásokon is megtalálható. A darazsak szürkületkor visszavonulót fújnak és csak reggel válnak aktívvá. Érdekes, hogy a keleti lódarázs  (Vespa Oriantilis)vizsgálata folytán rájöttek a kutatok, hogy a kültakarójába ágyazott  xantopetrin segítségével a fényt elektromos energiává alakítja át, ami magyarázatott ad arra, hogy a darazsak aktivitása miért nagyobb magasabb fényintenzitásnál. Arról, hogy a fényenergia átalakulásának pontos biokémiai mechanizmusa miként működik még nem sikerült teljesen kideríteni,

-Osztrák darázs (Vespula austriaca) Ők a darazsak társadalmában kakukktojásnak számítanak. Más darazsak elűzésével, kilakoltatásával szereznek fészket maguknak .Belső társadalmában nincs dolgozó és királynő sem.

-Lódarázs ( Vespa crabro),de nevezik Európai lódarázsnak is. Ő irtja a legjobban a méheket a finom nektár megszerzése a cél számára. szó szerint kivégzi a méheket. Zárt, több emeletes fészket épít. Láttunk már egy méter magasságú fészket is, amiben több sejt volt egymás alatt. Mérge többszöröse a többi darázsnak és harapása is nagyon fájdalmas. Lerombolt fészküket a kolónia élve maradt tagjai az eredeti helyen próbálják meg újraépíteni. Télen a szorgos munkával készült remekművek kiürülnek a herék és a dolgozók elpusztulnak. Egyedül a megtermékenyített nőstény telel  át, aki megpróbálja meghúzzni magát egy fagymentes helyen. Érdekes kutatási eredmény, hogy a lódarázs fészek belső hőmérséklete 30 celsiusfok. Ezt a hőmérsékletet saját maguk állítják be szervezetük fűtésével, vagy túlmelegedés esetén szárnyuk csapkodásával, hűtik a fészket. Nagy meleg esetén vizet szállítanak a fészekbe, amit ráspriccelnek a bábokra és a párologtatással tovább hűtik a fészket.

– Pirosfoltos darázs(Paravespula rufa) Átlagosan 1-2cm –re nő meg. A potroh fekete-sárga színvilágát a vöröses szín fedi le. Jellemző tulajdonsága, hogy nem agresszív darázs, még a fészek közvetlen közelében sem lép fel támadóan. Hazánkban is elterjedt faj a dombvidékek napsütötte lejtőit kedveli.  Lakhelyét maga alakítja ki a földbe, közel a talajhoz. kis üregeket ás, amibe a fészek első sejtjeit építi. Néhány héttel később a kifejlett dolgozók átveszik a fészek építését és elkészül a 3-5 lépből és néhány száz sejtből álló fészek, ami  körülbelül ököl nagyságú.

– Közönséges méhfarkas (Philanthus triangulum) 1,2-1,8 cm nagyságú, nagy fejű, élénksárga potrohájú, és a csápjuk középső része megvastagodott. A méhfarkas a kaparódarazsak (Sphecidae) közé tartozik, aminek hazánkban csaknem 200 faja ismert. Világszerte megközelítőleg 5000 faja van a kaparódarazsaknak. Magányosan élnek és megbénított rovarlárvákkal táplálják lárváikat. Június közepén jelennek meg a frissen kikelt méhfarkasok. A nőstények a déli órákban vadásznak a virágokat látogató, nektárt kereső méhekre.  Amikor megtámadja áldozatát küzdelemre kerül sor, de a támadás közben megszúrja áldozatát, aki nem pusztul el csak lebénul. Amikor a méh mozdulatlan a méhfarkas megszorítja  a mézgyomrát, hogy az édes nedű kifolyjon, amit  a méhfarkas felnyal. A hímek a virágokról szedik össze az élelmet. A méhfarkasok magányosan élnek rendszerint laza szerkezetű homokos talajban, ahol 5-7 kamrát alakítanak ki. A kamrákba a megbénított méheket rakják. Amikor elegendő mennyiségű méh van a kamrában, akkor rájuk rak egy petét, ami a méhekből fog táplálkozni. Amikor az egész rovart megette bebábozódik. A fejlődési ideje körülbelül egy év.A méhfarkasokkal ellentétben a kaparódarazsak darazsakkal. pókokkal, lepkékkel,sáskákkal, legyekkel, szúnyogokkal és egyéb más rovarokkal táplálkoznak. A méhfarkasok úgy szállítják a zsákmányt, hogy a lábukkal átfogják a fejjel előre néző áldozatot. A fészek megtalálásában vizuálisan tájékozódik. A fészek bejáratát mindig elrejti a ragadozók elől. (fürkészdarázs)

– Homoki hernyóölő (Ammophila sabulosa) 1,8-2,8 cm hosszú potroh középső része rozsdabarna. Nagyon karcsú.  Júniustól októberig repül, virágok nektárjával táplálkozik. A lárvák táplálásához megbénított lepke hernyóit viszik le a fészekbe.

– Piros lábú hernyóölő darázs (Ammophila  heydeni)  Alig kisebb a lopódarazsaknál, de annál sokkal karcsúbb. Testén váltakozva figyelhetjük meg a piros és fekete színt. Ivadékbölcsőjébe főleg az araszoló lepkék hernyóit viszi és ivadékait  több napon keresztül meglátogatja a magányos darazsaktól eltérően. A bejáratot minden távozás után bezárja, rágóival csigahéjat vagy apró kődarabokat cippel a bejárat elé.

-Ormányosevő csomósdarázs (Cerceris arenaria) 1-1,6 cm nagyságú, a potroh szelvénynek a csomószerű befűződéséről lehet felismerni. Hazánkban mintegy 22 darab Cercesis fajt találhatunk meg. Vannak, amelyek vadméheket, jelen esetben pedig ormányos bogarakat bénítanak meg és ezzel táplálják a lárvákat. A kifejlett darazsak különféle virágok nektárjaival táplálkoznak.

-Óriás csőrösdarázs (Bembex rostrata) Nagyságuk elérheti a 1,5-2,4 cm-t is. Erőteljes testfelépítésű, jellegzetesen megnyúlt csőrszerű szájvédő, amiről a csoport a nevét is kapta. Repülési időszakuk júliustól- augusztusig tart. A nőstények rágói gyengék, ezért az üregeket lábaikkal ássák ki. A kamra járata megközelíthetőleg 15cm hosszú, melynek a legvégén helyezkedik el az ivadékkamra. A következő hetekben ide hordják be a friss  táplálékul szolgáló legyeket, de a járat a csőrösdarázs számára lakóhely is nem csak ivadékbölcső. A járat bejárata mindig zárva van.

-Szöcskeölő darázs (Sphex maxillosus) 1,5-2,5 cm hosszú, a nektárkereső imágókat a meleg nyári napokon a déli órákban lehet látni a kakukkfű virágain. Fészküket az erdő közelében csak néhány centiméter mélyen van a talajban. A fő járatból mellékágak vezetnek az ivadékkamrába, ahol lárváikat szúrásukkal megbénított  sáska-, tücsök-, és szöcskefélékkel táplálják.

– Közönséges útonálló darázs (Anoplius viaticus) 0,6-1,5 cm hosszú hazánkban is elterjedt és igen gyakori faj. Az ide tartozó fajok nagy része melegkedvelő és viráglátogató darázs. A kifejlett darázs növényi nedvekkel és olykor a megharapdált pókok nedveivel táplálkoznak. A lárvák táplálékaként kizárólag csak a pókok szolgálnak. A nőstények ivadékainak számára pókokat ejtenek zsákmányul, amit mérgükkel megbénítanak és az ivadékbölcsőbe cipelnek. A pókokra egy lárvát helyeznek el, ami a pók testnedvét 1-2 hét leforgása alatt kiszívja, majd  bebábozódik, és a  következő év tavaszán kikel. Egyes útonálló darazsak más fajok zsákmányát kutatják fel és arra helyezik rá a saját ivadékát.

-Foltos fémdarázs (Chrysis trimaculate) A foltos fémdarázs a maga 1cm alatti testhosszúságával nem a legnagyobb darazsak közé sorolható. A többi fémdarázshoz hasonlóan gyakran más idegen fészekben élősködnek. Ha a gazdaállat észreveszi a fémdarazsat , akkor a fémdarázs védekezés véget összegömbölyödik és halottnak tetteti magát ezzel védi a hasi tájékán a lágy részeket is egy esetleges szúrás ellen. ilyenkor a gazdaállat egyszerűen csak kilöki a fészekből, de előfordul, hogy letépi a fémdarázs szárnyát is. A teljesen kifejlett lárva telel át.

-Tűzvörös fémdarázs( Chrysis ignita) A foltos fémdarázstól nagyobb 0,5-1,3 cm nagyságú, tora  ércfényű zölt potrohája rézvörös. Hazánkban a fémdarazsak mintegy 100 faja él.Petéit mindig a kürtös darazsak fészkeibe rakják úgy, hogy a kikelő lárvák a kürtös darázs lárváival és az annak elhelyezett zsákmánnyal is egyaránt táplálkoznak. Fullánkjuk csökevényes, nincs. A bábozódásra kész lárva telel át.

-Fogaslábú kürtösdarázs (Oplomerus spinipes)  1-1,5 cm-es magányos darázs. Megjelenésüket tekintve emlékeztetnek minket a társas darazsakra (Vespidae), de életmódjukat tekintve inkább a kaparódarazsakra (Sphecidae) hasonlíthatnánk őket. A nőstények lyukakat fúrnak az agyagfalba, ahová megbénított áldozataikat viszik, ormányosbogár lárvát, majd kis csövet építenek a bejárat elé. Hazánkban nem elterjedt faj.

-Óriás tőrösdarázs (Megascolia flavifrons)  Mint neve is utal rá a tőrösdarazsak családjába tartozik. A legnagyobb termetű darazsak egyike. Testüket részben hosszabb szőrök borítják. Lemezcsápú bogarak élősködői.  20-42mm nagyságú teste fekete a hátpajzson 2-3 narancssárga folt díszíti. A szárnyak nagy része rozsdabarna. Fullánkja erős,de az embert legfeljebb védekezés miatt szúrja meg. nem agresszív, békés faj. Június-július hónapokban repked, lárváit megbénított szarvasbogár és orrszarvúbogárra rakja. 2017-ben eszmei értéke hazánkban 50.000.-Ft volt.

-Hatfoltos tőrösdarázs (Campsoscolia  quinqecincta)  12-28mm –es fekete testén sárga foltok világítanak. A hím szeme kék, testüket hamvas szürke szőrzet borítja. A szárny sötét, a hím potrohvégéből 3db tüske nyúlik hátrafelé. Június-július hónapokban repül és a cserebogarak élősködője.

-Mézevő darazsak családja(Masaridae):  Közép Európában  egyetlen mézevő darázs faj él (Celonites abbreviatus). 6-10mm-es fekete sárga rajzolatú bunkósan végződő csáppal. Különböző növények nektárját szívogatja. Támadás esetén a fémdarázshoz hasonlóan védekezik, védi magát. A mézevő darazsak kevés fajszámú családja elsősorban a száraz területek lakói. Bizonyos alaktani sajátosságaiból derül ki csak, hogy az Eumenidae és a Vespidae  családdal vannak rokonságban. Lárváikat nektárral etetik. Fészküket földből gyurják össze illetve talajban járatok végébe helyezik el. Hazánkban nem honos faj.

Mint látjuk nagyon sok darázs faj létezik hazánkban, de nem jelent mind veszélyt az emberre. A legtöbb darazsat ritkán vesszük észre, hogy környezetünkben vannak,de akadnak,amik nagy aggodalmat,veszélyt jelentenek az ember közvetlen környezetében. Vannak agresszív és vannak békés darazsak is. Némelyik magányosan járja útját és vannak, amik államokba rendeződve telepednek meg az ember által épített otthonokban.

Sokan összetévesztik a darazsakat a méhekkel, ezért úgy gondoljuk, hogy a méhek is megérnek egy pár sort ezen az oldalon.

A méhek is a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe tartoznak csakúgy, mint a darazsak, de az osztályt tekintve ők a méhalkatúak (Apoidea)  családjába tartoznak. Repülő rovar és körülbelül 20000 faja létezik. A méhek úgy, mint a darazsak élhetnek magányosan és társas rovarként is. Leggyakrabban előforduló fajuk a karcsúméh (Halictidae) családjába tartoznak,aminek legismertebb  fajuk a háziméh, ami több fajhoz hasonlóan mézet termel. A méhek az energiát és a fehérjéket a nektár és a pollen fogyasztásából nyerik. Lárváikat pollennel etetik Minden fajuknak két pár hártyás szárnyuk van, ahol a hátsó szárny kisebb az elsőnél. A méhek kulcsfontosságú szerepe van a mezőgaazdaságban mivel a virágok beborozását is ők végzik. Méztermelésben is meg kell említeni ezt a jeles fajt, mert méztermelő ország révén ők végzik el a méz összegyűjtését. A legtöbb méh teste bolyhos és a virágok pollenjét a szőrszálak elektrosztatikus töltése ragasztja a méh testére. A nektárt és a polleneket összekeverik és lépekben tárolják. Az így megtöltött sejtekbe helyezik a petéket.

Fejlődésük:

A darazsak fejlődése teljes átalakulással megy végbe a petétől a kifejlett egyedig tartó fejlődési idő megközelíthetőleg 3-5 hét. Ebből peteállapot  7-10 nap,lárvaállapot 1-2 hét és bábállapot 1-2 hét. A kifejlett egyedek várható maximális élettartama 1 év, ha nem hív ki minket hamarabb!

A darazsak  igen erős, rágó szájszervvel rendelkeznek. Ragadozó életmódjuk miatt szívesen táplálkoznak más rovarokból,de a gyümölcsöket is kedvelik.

A darazsak szokásairól néhány mondatban:

A darazsak társas rovarok. Egy fejlett darázs kolónia 5000 db-nál több egyedet is tartalmazhat. A tavasz kezdetén a fiatal királynő megrágott fából általa készített sejtekbe rakja petéit.

Csak napközben aktívak és az aktivitásuk hőmérséklet függő is. A kolónia az első fagy idején kipusztul, az új fiatal királynők az egyetlenek,amelyek esélyt kapnak a kitelelésre.

Táplálékuk tavasszal és nyáron legyek, rovarok,szúnyogok, rovarlárvák, mivel a darázslárvák táplálásához fehérjetartalmú táplálék szükséges. A nyár végén cukortartalmú élelmet részesítik előnyben.

Miért kell félni a darázscsipéstől?

A darázscsípések fájdalmasak, arra érzékeny embereknél esetlegesen végzetesek is lehetnek. Mikrobiológiailag a legszennyezettebb élelmiszerlátogatók egyike. Ne próbálkozzunk házilag a darázsfészek kezelésével, hanem kérjenek szakszerű segítséget!

Megelőzés:

Elsődleges célunk, hogy a darazsak ne jussanak be az ablakon, ajtón, szellőzőn keresztül. Erre a célra megfelelő erősségű, sűrűségű rovarháló alkalmazzunk. A hulladék tárolására alkalmas edényeket fedővel lássuk el, hogy a darazsak a szerves hulladékhoz ne férjenek hozzá. Amennyiben lehetséges akadályozzuk meg a vonzó táplálékokhoz való hozzáférést.

Nyár végén házilag készített csapdákkal megpróbálhatjuk befogni, összegyűjteni az áttelelésre készülő darazsakat.

Darázs irtásának menete:

A darázsirtó szakember a helyszínre érkezik ,majd meghatározza a darázsfészek helyét. A darazsak helye lehet föld alatti üregekben, fa odvában. házak szigetelése alatt,padlás szigetelése alatt, födémben, vagy akár a falban is. Vannak rejtett,zárt és nyitott fészkek is. A kártevőirtó felméri a helyszint,kiválasztja a megfelelő irtószert és a megfelelő technológiát. A kártevőirtó kolléga felveszi az erre a munkára rendszeresített védőöltözetét, ami teljes overálból, hálós sapkából kesztyűből áll, hogy a darázs harapása, szúrása ne veszélyeztesse a kártevőirtó kolléga egészségét és  bontás nélkül megpróbálja elvégezni a darazsak irtását. Előfordulnak olyan szituációk, helyzetek, hogy minimális bontást igényel a darazsak hozzáférhetősége.   Kezelhetjük a fészek bejáratát is. Ilyenkor egy reziduális hatású porozószerrel, speciális porozó gép segítségével juttatjuk  az irtószert a vonulási útjukba. A dolgozó darazsak a fészekbe visszatérve lábaik szőreire tapadt porozószert beviszik a fészek belsejébe ahol megfertőzik a lépet. A mérgezés hatására a lépben lévő lárvák és a királynő is elpusztul.

Darázs irtása házilag:

Házilag a darazsak befogása a legveszélytelenebb eljárás. Ilyenkor házilag készített, vagy kertészeti, háztartási boltban található darázscsapdát lehet alkalmazni,amivel több száz, de akár több ezer darazsat is be lehet fogni. Házilag egy műanyag átlátszó palackot használjunk a csapda alapjának. a felső harmadába fúrjunk 3-4 körülbelül 8-10 mm-es furatot, amin a darázs befér. ezek után töltsük félig a palackot  alkoholtartalmú folyadékkal, vagy ha ez nincs otthonunkban, akkor cukros vízzel és tegyünk hozzá egy kis ecetet is a méhek védelme miatt. Az ecet hozzáadása azért elengedhetetlen, mert így a méheknek nem lesz vonzó a csalogatóanyag és a csapdát elkerülik, ellenben a darazsakkal. A darázscsapdát a ház több pontján is ki lehet helyezni a fertőzöttség függvényében.  A   A darázscsapda ha megtelik újra hasznosítható. A legcélszerűbb a darázscsapdákat késő ősszel vagy kora tavasszal alkalmazni megfelelő csalogató anyaggal. Ilyenkor nagy esélyünk van rá, hogy magát a királynőt fogjuk be, így az egész nyaras darázsvadászatot akár el is felejthetjük. Ne felejtsük el, hogy tavasszal fehérjetartalmú csalogatószert, nyár végén pedig cukortartalmú csalogatóanyagot kell alkalmazni a hatékonyság növelése érdekében.

Darázsirtás ára:

A darázsirtás árának meghatározásában minden esetben a diszpécser fog felvilágosítást adni.

Kiszállás:

Minden helyszínre diszkréten szállunk ki! Gépjárműveinken, és a munkatársaink munkaruháin sem található feliratozás, kollégáink a felszerelést is diszkréten viszik be a kíváncsi szemek elől. Ez a diszkréció érvényes az összes rovar (darázs, hangya, csótány, ágyi poloska, ezüstös pikkelyke, bolha, légy, szúnyog, stb.)  és rágcsálóirtásnál (egér, patkány) is.

A kiszállási idő általában 24 órán belül történik, de lehetséges, hogy  még aznap meg tudjuk oldani az irtást.

Hívjon minket bizalommal, akár hétvégén is. Szakembereink védőöltözetben, a legkorszerűbb technológia és irtószer alkalmazásával szabadítja meg Önt a kellemetlen betolakodóktól.

Hol vállalunk munkát:

Munkát nem csak  cégeknek vállalunk. Az alábbi felsorolásban megpróbáltuk összeszedni azokat a helyeket, ahol már végeztünk irtást. Amennyiben az ön által felmerülő hely nincs a felsorolásban, úgy hívja munkatársunkat, aki bővebb felvilágosítást ad.

• Magánlakások,
• családi házak,
• lakótelepi ingatlanok,panel ház külső homlokzatán,
• pincék,
• padlások,
• közintézmények,(bölcsődék, iskolák, óvodák, kollégiumok, önkormányzatok, stb )
• ipari létesítménye, üzemek, vállalkozások,irodák,
• vásárcsarnokok,
• mozik, színházak,
• éttermek, kávézok,pékségek,
• bevásárlóközpontok,
• szállodák, hotelek, panziók,
• állattartó telepek, tanyák, magángazdálkodásokon,
• és egyéb helyeken.

Budapest és Pest megye teljes területe:

Fejér megye:

Komárom-Esztergom megye: